A Jászberényi Állat- és Növénykert kapuja július 17-én pénteken este nyolc órakor újra kinyílt. Az állatkerti éjszaka kalandja ekkor kezdődött. Háromnegyed tízig csaknem négyszáz vendéget fogadott be a nappali-éjszakai rendezvény, amely nemcsak állatai és növényei, hanem a zootábor tavalyi és idei lakóinak hangulatos produkciói révén is attraktív volt.

Emblémaszerű rajzok, állatfigurák, meseszerűvé varázsolt jelenetek tekintettek le százszámra az épületekről és a kerítésről. Valódi szelleme van a helynek, melynek különös világa a naplementét követően egészen kísértetiesnek tűnt. Zseblámpák fénye villant sokfelé.

Nagyon népszerűnek bizonyult az ugrálóvár, de a többi szabadtéri játszóhely és az arcfestés is. Sokan voltak kíváncsiak az állatbőrök kiállítására. A rendezvény egyik csúcspontja pedig most is a fülesbagoly vagy uhu röptetése volt. A hatalmas madár megjelenése figyelmet keltett, a gyerekek megtudhatták, hogy Dr. Bubót is erről az állatról mintázták. Fercsik Péternek, az állatkert igazgatóhelyettesének köszönhetően a nézők közelről követhették a madár röptét oda és vissza, megismerkedhettek különleges tulajdonságaival is. Védetté nyilvánítása óta az uhuk száma hazánkban csaknem megduplázódott. A közönség előtt magát produkáló példány nyolcéves és Budapestről került Jászberénybe. Megtudtuk azt is, hogy állatkerti körülmények között hosszabb életre számíthat, mint vadon élő társai.

Természetesen ezúttal is nagy sikere volt az állatkertek akrobatáinak, a majmoknak, a magamutogató színes madaraknak, a nagymacskafélék nyugalmának, bölcsességének, a vízben élők tovatűnő mozgásának és a beszédes szárnyasoknak is.

Az íjászok bemutatójának idejére már teljes sötétség borult az állatkert nagyobb füves placcára is. A berényi és a fényszarui íjászok vezetője ismertette az egykori íjászok öltözetét és felszerelését, majd tüzes nyilak röppenését csodálhattuk. Látványuk felidézte az egykori nyugat-európai sóhajt: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!”

Valamivel később a Szent István Egyetem két harmadéves hallgatója Fehér Klaudia és Szabó József előadását hallgathatta meg a közönség az ember természetformáló szerepéről, melynek során a legnagyobb veszélyforrásként az iparszerű mezőgazdaság kialakulását nevezték meg. Konklúzióként elhangzott, hogy a természeti viszonyokhoz alkalmazkodó tevékenység, gazdálkodás jelenthet kiutat a jelen nehézségeiből.

A slágerprogramnak számító látványetetésre most is sokan gyülekeztek a kifutók köré. Ennek végeztével ismét kellemes négy óra élményével gazdagodhattak a távozóban lévő résztvevők természet- és állatközelben ismételten jól megszervezett és megvalósított este keretében.

2010. július 20., tutihir.hu